A talajra lehullott nőstény ezután 20-40 nap alatt mintegy 2 000 – 4 000 petét rak le. A kis lárvák a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően 15 naptól kezdődően több hónapos időtartam után kelnek ki. A lárvák alkalmas gazdaszervezethez jutva 3-5 napig szívnak vért, majd a talajra esnek és néhány hét elteltével nimfává vedlenek. A nimfák ivarszervei még nem fejlődtek ki, egy újabb gazdán történt néhány napos vérszívást követően a talajra hullva újból vedlenek és elérik az ivarérett állapotot. A nőstény és hím ezután egy újabb gazdaállaton, főként emlősfajon (vagy esetleg az emberen) ismét vért szív, majd – ha megtörtént a megtermékenyítés – a talajra hullik. A hím rövidesen elpusztul, a nőstény csak a peterakás után. A közönséges kullancs teljes fejlődési ciklusa még kedvező körülmények között is legalább másfél év.

A kullancs 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotában akár babszem nagyságúra megduzzadó pókidomú. Kifejléssel fejlődik. A lárvának három, az ezt követően kialakuló sajátos formának, az ún. nimfának és az imágónak négy-négy pár lába van.

A kullancs az aljnövényzeten (fűszálakon), a bokrok és fák levelein – legfeljebb 1,5 méter magasságban – hátsó lábaival megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási lehetőségeket.