A légy biológiája

 

A kétszárnyúak közé tartozó legyek zömök, vaskos felépítésű, rövid csápú rovarok. Az erősen páncélozott testű bogarakkal szemben kültakarójuk viszonylag gyengébb, kitinjük sokkal vékonyabb. Csak egy pár, azaz két szárnyuk van, a hátulsó pár szárnyuk teljesen visszafejlődött és kis bunkóban végződő nyeles képletté, ún. billérré alakult. Ennek ellenére a kétszárnyúak (Dipterák), így a legyek is igen jól repülnek. A fej viszonylag nagy, szabadon mozgatható, és a torral vékony, rövid, nyakszerű szakasz köti össze. A fej oldalnézetben négyszögletes, vagy kerekded.

          

 

Házilégy (Musca domestika)

 

Feketés fényű, sötétszürke torú, középnagy légy - átlagosan 8 mm. Feje fekete, csápsertéje tollazott, szívószerve puha és visszahúzható, a végén széles szájlemezben végződik. Fejen két nagy összetett szem van.

Teste, szárnya, lábai szőrösek. Lábain két karom és tapadó korong van, ezáltal a légy bármilyen testhelyzetben, felületen kényelmesen mozog, vagy pihen.

Fejlődése: teljes átalakulással történik (pete, lárva, báb, imágó). Egyszerre átlagosan 100 petét rak egy csomóba. Élete folyamán ötször rak petét, melyek 1,2 mm hosszú banán alakúak. Átlagosan 24 óra múlva bújik ki belőle a lárva. A lárvák három alkalommal vedlenek, alakjuk répa alakú. Bebábozódás előtt a lárva bőre megkeményedik és ebben bábozódik be. A báb kb. 6 mm hosszú legömbölyített hengeres tok, színe kezdetben sárgásfehér, majd megbarnul. A bábidőszak átlagban 6-9 nap, majd kikelnek a legyek. A teljes kifejlődés két hétre tehető, míg meleg nyári időszakban 8-10 napra csökkenhet. Mindenevő. Minden bomló szerves anyag alkalmas a házilégy kifejlődéséhez, de a gyakorlatban csak bizonyos trágyafélékben, sőt azok bomlási szakaszában képes nagy tömegben fejlődni.      

Élettartama a hőmérséklet függvénye, nyári átlag melegben 2-4 hétig él, de ősszel, szobahőmérsékleten 3 hónapig is elélhet. Aktívan terjed. Rendszerint tenyészőhelye közelében tartózkodik, attól kb. 1,5-2 km-re távolodik el.

 

Az ember közelében élő a házi légytől eltérő életmódú fajokat gyűjtőnevükön szinantróp legyeknek nevezzük, amelyeknek közös tulajdonságuk, hogy az időjárás viszontagságai elől az emberi település nyújt védelmet, táplálékszükségletét döntően élelmiszer fedezi, fejlődésükhöz szükséges tenyészőhelyeket pedig különféle élelmiszerek, és ürülékek biztosítják.

Életük nagy részét a ház környékén, a szabadban töltik, de táplálkozás vagy peterakás céljából a lakásba rendszeresen berepülhetnek. Repülési távolságuk a házi legyekhez viszonyítva sokkal nagyobb, így tenyészőhelyeiktől több kilométer távolságra is eljuthatnak.  Ide tartoznak többek között az alábbi légy fajok:

 

Selymes döglégy (Lucillia sericata)

Kék dongólégy (Calliphora vicina)

Közönséges húslégy (Sarcophaga carnaria)

Csillárlégy (Fannia canicularis)

Közönséges muslica (Drosophila melanogaster)

 

     

                 A légy képekben