A kerti hangya biológiája

 

A hangyák a világ minden pontján megtalálhatók, több mint 6500 fajt tartanak számon, ebből Magyarországon körülbelül 70 él. Fajtól függően eltérő méretűek, és színűek.

A hangya egyike a legértelmesebb rovaroknak, amit jól kifejlődött idegrendszere is elárul. Fészkekben élnek, amelynek négyféle lakója lehet. Az egyik nagy termetű petéző nőstény, vagyis a királynő. Ennek utódai a jóval kisebb elcsökevényesedett nőstények, ők a dolgozók, továbbá a királynőhöz hasonló szárnyas termékeny

nőstények, valamint a szárnyas, karcsú, nagy szemű  

          

 

hímek. A hímek a párzás után néhány órával elpusztulnak. A nőstények viszont biztonságos helyet keresnek utódaik számára. A lerakott tojásokból kikelő lárvákat a nőstények begyváladékkal és tojásokkal etetik, kifejlődik az új dolgozó nemzedék. A dolgozók gondozzák a rászorulókat, táplálékot gyűjtenek, és így kialakul az új kolónia, ami akár 10-20 évig is fennmarad. Ezek az apró rovarok rendkívül erősek, képesek testük súlyának többszörösét, több 10 méteren át cipelni.

Emberre nem ártalmasak, bár előfordul, hogy védekezéskor,vészhelyzetben, esetleg élelem keresésekor, tévedésből marnak az emberbe. Erős rágóikkal csak helyi tüneteket okoznak a bőrön, amit a méregmirigyeikből kiáramló hangyasav kipirosíthat. A csípést bő vízzel kell lemosni, esetleg fertőtleníteni. Aki családi házban lakik, az biztosan észlelte már a hangyák megjelenését a kertben, és a lakásban egyaránt. Egy-egy eltévedt hangya még nem okoz gondot, de amikor már oszlopokban masíroznak a lakásban az igen csak kellemetlen.

     

      A kerti hangya képekben