Az egerek közegészségügyi jelentősége:

Az egér is többféle fertőző betegség tartalék gazdája és terjesztője, így többek között az agyhártyagyulladásnak és az iszapláznak. A kórokozók az egér ürülékével, vizeletével fertőzött élelmiszerek fogyasztásával vagy az egér közvetlen érintése útján kerülhetnek az emberre. Fertőző betegségek, főleg a paratífusz kórokozóit hurcolja élelmiszerekre. Mivel az egér szalmonellával gyakran fertőzött, ezért ételmérgezések előidézője lehet.

Az egerek gazdasági jelentősége:

Igen jelentős kártételük elsősorban a tárolt élelmiszerek (pl. liszt, tejpor, kenyér, cukor) és a termények (pl. gabona, olajos magvak, burgonya stb.), illetve értékes állati takarmányok fogyasztásából adódik, de a rágásukkal és az élelmiszerek szennyezésével, vagy szétszórásával okozott kár sokszor az általuk elfogyasztott táplálék mennyiségénél is nagyobb mértékű. 

A korszerű egérirtás:

Az egérirtás módszereiben ugyan hasonlít a patkányirtáshoz, azonban a gyakorlatban erősen különbözik attól. Az egerek megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése mechanikus és élettani módszerekkel elérhető. Ilyenek a behatolás megakadályozása, az egérlyuk eltömése, a fészkelő és búvóhelyek megszüntetése, esetleg az állandó zaklatás, stb.

Irtásukra igen alkalmas a csapdázás. Egér ellen folyamatosan lehet csapdázni. Fontos, hogy minél több csapdát működtessünk és a csapdákat lehetőleg a fészkelő hely és a táplálkozási hely közé rakjuk.

Az egerek elpusztítására döntően a rágcsálóirtószereket (rodenticideket) alkalmazzuk gyomorméregként  mérgezett csalétek formájában. A rágcsálóirtószerek véralvadásgátlókat tartalmaznak.

 Az ún. második generációs hatóanyagok már egy alkalommal történő elfogyasztásuk után is megfelelő ölőhatást biztosítanak (egyszeri fogyasztású, korszerű vegyületek). Közös tulajdonságuk, hogy ölőhatásuk jó, a rágcsálók a rejtekhelyükön pusztulnak el, így az elhullott egerek nem láthatók.

Többféle formuláció kialakítására alkalmasak, mérgezéskor fajlagos ellenszer (K1 vitamin Konakion inj.) áll rendelkezésre, illetve humán toxikológiai veszélyüket a csalétekhez kevert keserű anyag (Bitrex) jelentős mértékben csökkenti. 

A rágcsálóirtószerek kihelyezését un. egéretető dobozban helyezzük ki, aminek a lényeg, hogy az emberek és a háziállatok közvetlenül nem tudnak találkozni a kihelyezett irtószerrel.

Az irtószerek telepítését és azok számát a kezelendő terület jellege (lakóház, családi ház, élelmiszeripari objektum stb.) beépítettsége, műszaki állapota, a környezeti higiénia, a várható fertőzöttség mértéke határozza meg.